május 7th, 2014 
mike.gabor 
Három izzót (fogyasztót, ellenállást) kapcsoltunk sorosan egy feszültségforrásra. A kapcsolási rajzokon látható, hogy csak egyetlen áramút van: A SOROS KAPCSOLÁS ISMÉRVE: KÖZÖS AZ ÁRAMERŐSSÉG. Feszültségmérővel mérjük minden egyes fogyasztón eső (a fogyasztók kapocspárjain, vagyis a fogyasztóval párhuzamosan kapcsolva a feszültségmérőt), valamint a feszültségforrás feszültségét. Megállapítható, hogy az egyes fogyasztókon mérhető feszültségek összege megegyezik a sorba […]
Posztolva itt: Elektrotechnika 
Ellenállások (fogyasztók) soros kapcsolása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 7th, 2014 mike.gabor 
Három háztartási fogyasztót kapcsoltunk egy feszültségforrásra (hálózati feszültségre: 230V), vagyis közös kapocspárra, tehát párhuzamosan. A PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁS ISMÉRVE: KÖZÖS A FESZÜLTSÉG. Árammérővel mérjük minden egyes fogyasztón, valamint a főágban folyó áram erősségét [az árammérőt sorosan(!) kötjük be a fogyasztókkal]. Megállapítható, hogy az egyes mellékágakban mért áramerősségek összege pontosan megegyezik a főágban folyó áramerősséggel. A teljes […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Ellenállások (fogyasztók) párhuzamos kapcsolása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva június 21st, 2014 mike.gabor 
Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 Celsius-on értelmezett. A vezetőanyagok egyik csoportjában a hőmérséklet növekedésével az ellenállásérték növekszik. Ezek az anyagok hideg állapotban jó vezetőképességgel rendelkeznek, ezért hidegellenállásnak nevezzük őket. A pozitív hőmérsékleti együtthatójú anyagok ellenállása tehát a hőmérséklet növekedésével együtt növekszik (pozitív termikus koefficiens: PTK, Positive Temperature Coefficient: PTC). A […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Ellenállások (villamos vezetők) hőmérsékletfüggése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 7th, 2014 mike.gabor 
A feszültségosztó egyenletének levezetése: Könnyen belátható, hogy ez lényegében két ellenállás soros kapcsolása. Az ide vonatkozó Kirchhoff-törvény alapján (huroktörvény) tudjuk igazolni, hogy a sorbakapcsolt ellenállásokon mérhető feszültségek összege megegyezik a tápláló generátor feszültségével: U0=U1+U2. További tény, hogy az eredő ellenállás a részellenállások összegeként számítható: Re=R1+R2. A soros kapcsolás ismérve: KÖZÖS AZ ÁRAM… A teljes tananyag: […]
Posztolva itt: Elektrotechnika A feszültségosztó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 7th, 2014 mike.gabor 
Az áramosztó egyenletének levezetése: A két ellenállásos áramosztó lényegében két ellenállás párhuzamos kapcsolásával realizálható. Kirchhoff csomóponti törvénye alapján igazolható, hogy a két ellenállás áramának (mellékági áramok) összege azonos a főági áramerősséggel (a generátor árama): I=I1+I2. Mint ismeretes, a párhuzamos kapcsolás ismérve: KÖZÖS A FESZÜLTSÉG. A teljes tananyag: Az áramosztó. A tananyag a következő megkötések szerint […]
május 7th, 2014 mike.gabor 
A villamos hálózatokban a forrástól a fogyasztóig villamos vezetők végzik az energia szállítását. Köztudott tény, hogy eme vezetőknek van villamos ellenállásuk. Mindezek okán könnyen belátható, hogy az áramerősség nagyságától függő feszültség esik a fogyasztóval sorosan kapcsolódó minden ellenálláson (vezetők, kapcsolók, stb. ellenállása). Ez több ok miatt is nem kívánatos jelenség. Egyrészt a fogyasztó nem kapja […]
Posztolva itt: Elektrotechnika A feszültségosztás tipikus megjelenése: feszültségesés vizsgálata a villamos hálózatban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 6th, 2014 mike.gabor 
A kereskedelemben kapható Deprèz-műszerek végkitéréséhez tartozó szabványos áramértékek 100 μA-es nagyságrendűek. Természetesen a lengőtekercsnek villamos ellenállása van. Ohm törvénye alapján igazolható, hogy a lengőtekercs-en az átfolyó áram hatására feszültség esik. Foglaljuk össze tehát, mely adatokkal jellemezhető egy lengőtekercses műszer! Im: az alapműszer végkitéréshez szükséges műszeráram (100 μA-os nagyságrend); Rm: az alapműszer lengőtekercsének ellenállása ( 100 […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Méréshatárkiterjesztés (feszültségmérő) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 7th, 2014 mike.gabor 
Az alapfogalmak megértése érdekében olvassa el a feszültségmérő méréshatárának kiterjesztéséről szóló dokumentumot. … A mérési gyakorlatban előforduló mért áramok értéke jóval nagyobb értékűek lehetnek az alapműszer végkitérési áramánál, ezért kell az alapműszer méréshatárát megnövelnünk, kiterjesztenünk. Ezt akképpen valósíthatjuk meg, ha biztosítunk egy mellékáramutat, melyen az alapműszer áramánál nagyobb áram „szabad utat kap”. Ez lényegében egy, […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Méréshatárkiterjesztés (áramerősségmérő) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva október 26th, 2014 mike.gabor 
A Wheatstone-híd lényegében két feszültségosztóból kialakított négypólus áramkör. Míg a feszültségosztók földelt négypólusok (egyik be-, illetve kimeneti pontjuk közös), addig a Whwatstone-híd földfüggetlen kimenettel rendelkezik, ahol a kimeneti feszültség a két feszültségosztó kimeneti feszültségének különbsége. A Wheatstone-híd főleg ellenállások, kapacitív- és induktív reaktanciák, impedanciák (Wien-híd, Schering-híd, Maxwell-híd), valamint nemvillamos mennyiségek mérésére alkalmas, ahol az egyik […]
május 7th, 2014 mike.gabor 
A soros kapcsolás modellje – és a vele kialakított valóságos feszültséggenerátor terhelt üzemmódja – lényegében bevezetője a fémes vezetőjű átviteltechnikai modellnek. A kitűzött feladat lényegében annak az igazolása, hogy fémes vezetőjű átviteltechnikai modell esetén a legnagyobb – nyelő által elfogyasztott – teljesítmény az optimális illesztésű üzemmódban adódik. Ennek igazolásához a távközlésben alkalmazott normál-generátort vettük alapul […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Feszültséggenerátorok üzemei bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
RSS Feed