február 22nd, 2015 
mike.gabor 
A kondenzátorokat többek között töltéstárolásra alkalmazzuk, vagyis a fegyverzetei között villamos térerősség létrehozásával a negatív fegyverzetre töltéseket viszünk fel. Eme töltődési folyamatot tranziens, más néven átmeneti jelenségnek nevezzük. Nézzük, hogyan is történik a töltés, milyen szakaszai vannak! A teljes tananyag: A kondenzátorok töltődési folyamata A tananyag a következő megkötések szerint használható fel: Az animációk forrása: […]
Posztolva itt: Elektrotechnika 
Kondenzátorok töltődése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva december 25th, 2014 mike.gabor 
Váltakozó (hibásan váltó-) mennyiségeknek nevezzük azokat a jeleket, melyek időbeli lefolyásuk közben polaritást (előjelet) váltanak, legalább egyszer. A legalább egy nullátmeneti (polaritásváltás) kritériumnak megfelelnek azok a jelek, melyek nem periodikusak, vagyis időbeli lefolyásukban nem lelhető fel ismétlődés, valamint megfelelnek a periodikus jelek is, melyek időbeli lefolyásukat tekintve ismétlődőek, például szinuszos jelalakkal. Fontos megjegyezni, hogy az […]
Posztolva itt: Elektrotechnika A váltakozó feszültség jellemzői. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 28th, 2017 mike.gabor 
A teljes tananyag: A valóságos teker és a valóságos kondenzátor. A jóság. A tananyag a következő megkötések szerint használható fel:
Posztolva itt: Elektrotechnika A valóságos tekercs és a valóságos kondenzátor. A jóság, jósági tényező és veszteségi tényező. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva január 11th, 2016 mike.gabor 
Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor – soros RC-körben – egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a feszültség késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. A valós terhelésen a feszültség és az áramerősség azonos fázisú. Lényegében viszonyítás kérdése, de lássuk meg, hogy a valós terhelésen (ellenálláson) eső feszültséghez képest a kondenzátoron -ot késik […]
december 26th, 2017 mike.gabor 
Mint ismeretes, a tekercsen az áram 90 fokot késik a feszültséghez képest. A valós terhelésen a feszültség és az áramerősség azonos fázisú. Lényegében viszonyítás kérdése, de lássuk meg, hogy a valós terhelésen (ellenálláson) eső feszültséghez képest a tekercsen -ot siet a feszültség… . A teljes tananyag: Soros RL-kör A tananyag a következő megkötések szerint használható […]
december 7th, 2014 mike.gabor 
Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor – soros RL- és soros RC-körben – egyértelművé vált, hogy a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest, a kondenzátoron pedig a feszültség késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük meg az 1. és a 2. ábrán. Lényegében viszonyítás kérdése, de lássuk meg, ez […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Soros RLC-kör (közép szint, lesz emelt szint is) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva április 29th, 2014 mike.gabor 
A tananyag célja: – A soros áramkörök-, és a passzív kétpólusok villamos jellemzőinek átismétlése, az ismeretek elmélyítése; – A soros RLC-körök fázis-, frekvencia-, áramkarakterisztikájának megismerése, származtatása; – a soros RLC-kör rezonanciájának, a rezonancia feltételeinek megértése; – a feszültségrezonancia igazolása, algebrai, vektorábrás és kísérleti úton (számítások, ábrázolások, szimuláció, valamint kísérletet bemutató film segítségével). – a gyakorlati […]
Posztolva itt: Elektrotechnika Soros RLC-Kör, Soros rezgőkör, feszültség-rezonancia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva október 25th, 2021 mike.gabor http://mikeelektronika.hu/elektrotechnika/AC_halozatok_animaciok/
Posztolva itt: Elektrotechnika Váltakozó feszültségű hálózatok – GeoGebra animációk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva május 8th, 2014 mike.gabor 
A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának köszönhet. A felépítéséből adódik, hogy ez egy lineáris RC oszcillátor. A szelektív hálózata az RC elemekből felépített Wien-osztó, vagy fél Wien-híd. Igazság szerint mindkét meghatározás helytelen. Pontosan úgy fogalmazhatunk, hogy eme oszcillátor lelke a Wien-híd, melyet RC-tagok […]
Posztolva itt: Elektronika, Elektrotechnika A Wien-osztó helygörbéje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva március 8th, 2015 mike.gabor 
A teljes tananyag: Háromfázisú háromszögkapcsolású aszinkron motor kördiagramja és nyomatéki görbéjének megszerkesztése A tananyag a következő megkötések szerint használható fel:
Posztolva itt: Elektrotechnika Háromfázisú háromszögkapcsolású aszinkron motor kördiagramja és nyomatéki görbéjének megszerkesztése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
RSS Feed